Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti.
A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujjait a többszörös törés miatt. Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte:
,,Apa, mikor fognak visszanőni az ujjaim?"
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott. Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedeteitől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta: ,,SZERETLEK APA!"
Következő nap a férfi öngyilkos lett...
A harag és a szeretet nem ismernek határt.
Válaszd a szeretetet, hogy szép, kedves életed legyen.
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre!
De a probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve.
Legyünk óvatosak és tartsuk ezt a gondolatot az emlékezetünkben:
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk őket, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek!
* Vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük!
* Vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük.
* Vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük!
* Vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük!
* Vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
2010. február 4., csütörtök
2010. február 2., kedd
Hit erősítő......
Ha úgy érzed, elfogyott az erőd, a hited, nézd meg ezt a kis filmet, és adjon sok erőt!
Tony Melendez
Tony Melendez
2010. január 30., szombat
2010. január 15., péntek
Tapasztalásaim, felismeréseim - A BKV sztrájk spirituális szemmel
Ma reggel, a sztrájk 4. napján érdekes felismeréseim támadtak, ezeket szeretném megosztani Veletek.
Megértettem sok mindent, miért is kell átélnünk ezt a helyzetet – a felszínen látszó pénzügyi dolgok mellett.
Ráébredtem, ez a helyzet is azt tanítja, hogyan ültessük át a gyakorlatba az eddig megszerzett, tudatosított tanításokat, illetve, hogyan kínál a Sors (?) lehetőséget a fejlődésre ilyen módon, hogyan tudjuk tudatosan feloldani a félelmeinket, negatív érzéseinket, gondolatainkat.
Bebizonyosul, mennyire el vagyunk kényelmesedve, túlságosan is ki vagyunk szolgálva, és ezért még azt is hisszük, ki vagyunk szolgáltatva másoknak – pedig minden csak a saját megnyitott teremtő erőnkön múlik.
Most kivették alólunk a kényelmet, és rákényszerülünk, használjuk a bennünk lévő erőt, energiát.
Bontsuk ki a bennünk lévő együttérzést, önzetlen szeretetet.
Tanuljunk meg kérni.
Megtanulhatjuk, gyakorolhatjuk a türelmet, az elfogadást, hiszen ezek az első lépések a mélyebb érzések, tettek felé, az elfogadás meg tudja nyitni az utat a másképp látásra.
Átértékelhetjük magunkban a dolgok fontossági sorrendjét, rádöbbenünk, milyen értékes az időnk, és mennyi fölösleges dologgal el tudtuk eddig ütni a perceinket. Mindezt sokszor félelemből, hogy ne kelljen szembenézni a mélységeinkkel, a megoldásra, felszínre hozatalra váró értékes témákkal.
Sok alkalom nyílik a félelmeink, berögzült korlátaink lebontására, feloldására.
Bebizonyosul a vonzás törvénye alapján, mi van bennünk – hisz azt fogjuk bevonzani magunk köré, mind az emberek személyében, mind a helyzetek megoldásában.
Amikor áll és vár az ember akár ¾ órát a buszmegállóban, vagy döcög órákat az autóban a dugóban, választhat, hogyan tölti el az időt, mire irányítja a gondolatait és a teremtő erejét.
El lehet merülni a szidalmazásban, aggodalomban, félelemben, és egyéb negatív érzésekben.
De el lehet tölteni azt a pár percet azzal is, hogy jobban megnézzük a világot, amiben élünk, megfigyeljük az apró részleteket, netalán még a madarak énekét is meghalljuk.
A megállóban várakozó emberek most ebben a helyzetben jobban elkezdenek egymással is beszélgetni, hiszen egy kemény sorsközösségben vannak. Nyilván nem mindegy, miről folyik a beszélgetés. Hiszen aminek energiát adunk, azt erősítjük. Ha sopánkodunk, szidalmazunk, a negatív energiáknak adunk erőt, és tényleg várhatjuk órákig a buszt.
De ha elképzeljük, hogy a lehető leghamarabb úticélunkhoz érünk, megvalósul! Lehet, épp akkor érkezünk oda a megállóba, amikor hamarosan érkezik a busz, és nem megy el az orrunk előtt. Vagy megáll egy segítőkész autós, és felajánlja, elvisz minket valameddig.
Emlékezzünk, a gondolataink, szavaink, érzéseink képviselik itt a fizikai síkon, a Földön az erőnket, alakítják át matériává.
Gyalogosként gyakorolhatjuk a kérést, kiállni, tenni saját magunkért – most nem szégyen stoppolni, megkérdezni egy-egy autóstól, merre megy, hátha egy darabig el tud vinni. Hiszen az áll a tanításokban: a jó dolgok kéretlenül nem nyomulnak, és a Segítőink ugrásra készen állnak, hogy segíthessenek.
A buszon megoszthatjuk a helyet a többiekkel, még ha csak fél embernyi hely is van. És a többiek dönthetnek, elfogadják-e a segítséget és engedik, hogy könnyebbé váljon a helyzetük – mert bizony a segítség elfogadása is okozhat problémát.
Autósként ráébredhetünk, mennyire engedjük kibontakozni a bennünk lévő együttérzést embertársaink iránt, megosztjuk-e a lehetőségeinket a többiekkel.
Nyilván ahhoz, hogy tudjunk kérni, elfogadni, és felajánlani, sok negatív érzésen és berögzült korláton kell felülemelkedni, és megnyílni.
Kívánom, hogy mindenki a lehető legtöbbet meg tudja tanulni ebből a helyzetből, ami neki szól. Nincs általános recept, hiszen mindenkinek más a feladata, megtanulnivalója.
Részemről köszönöm ezt a helyzetet, hogy tanulhat, gyakorolhat a lelkem! Köszönöm mindenkinek, hogy sok negatív helyzetet felvállalt, hogy taníthassa a többieket!
Szeretetben áldott bőséges, boldog szép napokat kívánok Mindenkinek!
Pap Krisztina
Megértettem sok mindent, miért is kell átélnünk ezt a helyzetet – a felszínen látszó pénzügyi dolgok mellett.
Ráébredtem, ez a helyzet is azt tanítja, hogyan ültessük át a gyakorlatba az eddig megszerzett, tudatosított tanításokat, illetve, hogyan kínál a Sors (?) lehetőséget a fejlődésre ilyen módon, hogyan tudjuk tudatosan feloldani a félelmeinket, negatív érzéseinket, gondolatainkat.
Bebizonyosul, mennyire el vagyunk kényelmesedve, túlságosan is ki vagyunk szolgálva, és ezért még azt is hisszük, ki vagyunk szolgáltatva másoknak – pedig minden csak a saját megnyitott teremtő erőnkön múlik.
Most kivették alólunk a kényelmet, és rákényszerülünk, használjuk a bennünk lévő erőt, energiát.
Bontsuk ki a bennünk lévő együttérzést, önzetlen szeretetet.
Tanuljunk meg kérni.
Megtanulhatjuk, gyakorolhatjuk a türelmet, az elfogadást, hiszen ezek az első lépések a mélyebb érzések, tettek felé, az elfogadás meg tudja nyitni az utat a másképp látásra.
Átértékelhetjük magunkban a dolgok fontossági sorrendjét, rádöbbenünk, milyen értékes az időnk, és mennyi fölösleges dologgal el tudtuk eddig ütni a perceinket. Mindezt sokszor félelemből, hogy ne kelljen szembenézni a mélységeinkkel, a megoldásra, felszínre hozatalra váró értékes témákkal.
Sok alkalom nyílik a félelmeink, berögzült korlátaink lebontására, feloldására.
Bebizonyosul a vonzás törvénye alapján, mi van bennünk – hisz azt fogjuk bevonzani magunk köré, mind az emberek személyében, mind a helyzetek megoldásában.
Amikor áll és vár az ember akár ¾ órát a buszmegállóban, vagy döcög órákat az autóban a dugóban, választhat, hogyan tölti el az időt, mire irányítja a gondolatait és a teremtő erejét.
El lehet merülni a szidalmazásban, aggodalomban, félelemben, és egyéb negatív érzésekben.
De el lehet tölteni azt a pár percet azzal is, hogy jobban megnézzük a világot, amiben élünk, megfigyeljük az apró részleteket, netalán még a madarak énekét is meghalljuk.
A megállóban várakozó emberek most ebben a helyzetben jobban elkezdenek egymással is beszélgetni, hiszen egy kemény sorsközösségben vannak. Nyilván nem mindegy, miről folyik a beszélgetés. Hiszen aminek energiát adunk, azt erősítjük. Ha sopánkodunk, szidalmazunk, a negatív energiáknak adunk erőt, és tényleg várhatjuk órákig a buszt.
De ha elképzeljük, hogy a lehető leghamarabb úticélunkhoz érünk, megvalósul! Lehet, épp akkor érkezünk oda a megállóba, amikor hamarosan érkezik a busz, és nem megy el az orrunk előtt. Vagy megáll egy segítőkész autós, és felajánlja, elvisz minket valameddig.
Emlékezzünk, a gondolataink, szavaink, érzéseink képviselik itt a fizikai síkon, a Földön az erőnket, alakítják át matériává.
Gyalogosként gyakorolhatjuk a kérést, kiállni, tenni saját magunkért – most nem szégyen stoppolni, megkérdezni egy-egy autóstól, merre megy, hátha egy darabig el tud vinni. Hiszen az áll a tanításokban: a jó dolgok kéretlenül nem nyomulnak, és a Segítőink ugrásra készen állnak, hogy segíthessenek.
A buszon megoszthatjuk a helyet a többiekkel, még ha csak fél embernyi hely is van. És a többiek dönthetnek, elfogadják-e a segítséget és engedik, hogy könnyebbé váljon a helyzetük – mert bizony a segítség elfogadása is okozhat problémát.
Autósként ráébredhetünk, mennyire engedjük kibontakozni a bennünk lévő együttérzést embertársaink iránt, megosztjuk-e a lehetőségeinket a többiekkel.
Nyilván ahhoz, hogy tudjunk kérni, elfogadni, és felajánlani, sok negatív érzésen és berögzült korláton kell felülemelkedni, és megnyílni.
Kívánom, hogy mindenki a lehető legtöbbet meg tudja tanulni ebből a helyzetből, ami neki szól. Nincs általános recept, hiszen mindenkinek más a feladata, megtanulnivalója.
Részemről köszönöm ezt a helyzetet, hogy tanulhat, gyakorolhat a lelkem! Köszönöm mindenkinek, hogy sok negatív helyzetet felvállalt, hogy taníthassa a többieket!
Szeretetben áldott bőséges, boldog szép napokat kívánok Mindenkinek!
Pap Krisztina
2009. december 20., vasárnap
2009. november 17., kedd
A lényeg összefoglalása
Néhány elgondolkodtató, örök érvényű idézet Richard Bach: Minden és mindenki egy c. könyvéből:
"Bármennyire is méltóak és érdemesek lennénk rá, csak akkor lesz szebb az életünk, ha képesek vagyunk a képzeletünkben kialakítani, és hagyjuk megvalósulni!"
"Nincs olyan katasztrófa, amely ne válhatna számodra jótéteménnyé, és nincs olyan jótétemény, amelyből ne válhatna katasztrófa!"
"Talán azért felejtjük el születésünkkor a többi létidőt, hogy tiszta lappal indulhassunk, azzal, hogy ez alkalommal jobban fogjuk csinálni. Mit fogunk jobban csinálni? SZERETETET ADNI......"
"Fényből érkeztek, fénybe fogtok távozni, és minden lépéseteket örök létezésetek fénye kíséri."
"A fényt csak a szívek őrzik tartósan."
"Ami szívetek vágya, az válik valóra, és amilyenekké lenni törekedtek, olyanokká lesztek.
Ne féljetek, ne rettentsen benneteket a sötétség, puszta látszat az, sem a gonoszság, csalóka látomás az, sem a halál, üres köpeny az. Csupán Ti állítottátok magatok elé mindezeket próbatételekként. Fenőköveknek választottátok őket, általuk élesítitek, edzitek szellemeteket. Tudnotok kell, hogy mindig és mindenhol veletek van a szeretet valósága, és gyarapodó tudásotokat használva bármelyik pillanatban hatalmatokban áll változtatni világotokon."
"Formákat teremtő élet vagytok. Kard vagy az évek terhe éppúgy nem okozhatja halálotokat, mintha egy szobából a másikba mennétek át. Minden egyes szobában újabb mondanivalót tanultok, hogy mondhassátok, minden egyes átjáróban újabb dalt, hogy dalolhassátok."
"Bármennyire is méltóak és érdemesek lennénk rá, csak akkor lesz szebb az életünk, ha képesek vagyunk a képzeletünkben kialakítani, és hagyjuk megvalósulni!"
"Nincs olyan katasztrófa, amely ne válhatna számodra jótéteménnyé, és nincs olyan jótétemény, amelyből ne válhatna katasztrófa!"
"Talán azért felejtjük el születésünkkor a többi létidőt, hogy tiszta lappal indulhassunk, azzal, hogy ez alkalommal jobban fogjuk csinálni. Mit fogunk jobban csinálni? SZERETETET ADNI......"
"Fényből érkeztek, fénybe fogtok távozni, és minden lépéseteket örök létezésetek fénye kíséri."
"A fényt csak a szívek őrzik tartósan."
"Ami szívetek vágya, az válik valóra, és amilyenekké lenni törekedtek, olyanokká lesztek.
Ne féljetek, ne rettentsen benneteket a sötétség, puszta látszat az, sem a gonoszság, csalóka látomás az, sem a halál, üres köpeny az. Csupán Ti állítottátok magatok elé mindezeket próbatételekként. Fenőköveknek választottátok őket, általuk élesítitek, edzitek szellemeteket. Tudnotok kell, hogy mindig és mindenhol veletek van a szeretet valósága, és gyarapodó tudásotokat használva bármelyik pillanatban hatalmatokban áll változtatni világotokon."
"Formákat teremtő élet vagytok. Kard vagy az évek terhe éppúgy nem okozhatja halálotokat, mintha egy szobából a másikba mennétek át. Minden egyes szobában újabb mondanivalót tanultok, hogy mondhassátok, minden egyes átjáróban újabb dalt, hogy dalolhassátok."
2009. október 27., kedd
Ajándék? - Ajándék!
AJÁNDÉK.....
Egy végzős egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor, és ezt kérte magának ajándékba annak örömére, hogy befejezi az egyetemet.
A fiú véletlenül megtalálta az apja íróasztalán a kocsi megrendelőlapját. Nagyon megörült, hogy meg fogja kapni a kocsit, és izgatottan várta a diplomaosztó napját.
Amikor végre eljött a nagy nap, és megkapta a diplomát, édesapja behívta az irodájába, és ezt mondta:
- Fiam! Büszke vagyok rád, és nagyon szeretlek! Örülök, hogy ilyen jól helyt álltál az egyetemen, és most elkezdheted a nagybetűs életet. Hadd nyújtsam át sok szeretettel ezt az ajándékot - és erre egy szép díszdobozt vett elő.
A fiú izgatottan kezdte el kinyitni a dobozt, és döbbenten látta, hogy egy Biblia volt benne, melybe arannyal bele volt gravírozva a neve. Nagyon mérges lett és ezt üvöltötte:
- Apám! Van egy csomó pénzed és erre csak egy Bibliát vagy képes ajándékba adni!? - végül mérgében elrohant, és otthagyta a Bibliát a kis díszdobozban.
Évekkel később a fiú nagyon sikeres lett az üzleti életben. Volt egy jó állása, csodálatos családja és mindenki egészséges volt. Egyik nap eszébe jutott az édesapja, hogy meg kellene látogatnia, mivel már idős volt.
A diplomaosztó napja óta nem látta. Miközben ezen gondolkodott, telefonon hívták és közölték vele a szomorú hírt, hogy az édesapja meghalt. Nagyon megdöbbent! Amikor elkezdte intézni a temetés körüli teendőket, elment az apja házába, mivel szüksége volt néhány hivatalos papírra. Amint belépett a házba szomorúság és megbánás fogta el.
Apja iratai között keresgélve megtalálta azt a Bibliát, amit kapott tőle.
Érintetlenül ott volt az asztalán, ahogy azt ő ott hagyta. Könnyes szemmel nyitotta ki, és az első oldalon a Máté 7:11 szerepelt apja kézírásával:
,,Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?"
És ahogy olvasta ezt az igét, a Biblia hátuljából kicsúszott egy slusszkulcs. Annak a sportkocsinak a kulcsa, amit apjától kért. A bilétáján a szalon neve, ahol átveheti, és egy megjegyzés:"FIZETVE".
Milyen sok alkalommal utasítjuk vissza az élet ajándékait, csak azért, mert nem abban a csomagolásban kapjuk, mint amiben elképzeltük!
Egy végzős egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor, és ezt kérte magának ajándékba annak örömére, hogy befejezi az egyetemet.
A fiú véletlenül megtalálta az apja íróasztalán a kocsi megrendelőlapját. Nagyon megörült, hogy meg fogja kapni a kocsit, és izgatottan várta a diplomaosztó napját.
Amikor végre eljött a nagy nap, és megkapta a diplomát, édesapja behívta az irodájába, és ezt mondta:
- Fiam! Büszke vagyok rád, és nagyon szeretlek! Örülök, hogy ilyen jól helyt álltál az egyetemen, és most elkezdheted a nagybetűs életet. Hadd nyújtsam át sok szeretettel ezt az ajándékot - és erre egy szép díszdobozt vett elő.
A fiú izgatottan kezdte el kinyitni a dobozt, és döbbenten látta, hogy egy Biblia volt benne, melybe arannyal bele volt gravírozva a neve. Nagyon mérges lett és ezt üvöltötte:
- Apám! Van egy csomó pénzed és erre csak egy Bibliát vagy képes ajándékba adni!? - végül mérgében elrohant, és otthagyta a Bibliát a kis díszdobozban.
Évekkel később a fiú nagyon sikeres lett az üzleti életben. Volt egy jó állása, csodálatos családja és mindenki egészséges volt. Egyik nap eszébe jutott az édesapja, hogy meg kellene látogatnia, mivel már idős volt.
A diplomaosztó napja óta nem látta. Miközben ezen gondolkodott, telefonon hívták és közölték vele a szomorú hírt, hogy az édesapja meghalt. Nagyon megdöbbent! Amikor elkezdte intézni a temetés körüli teendőket, elment az apja házába, mivel szüksége volt néhány hivatalos papírra. Amint belépett a házba szomorúság és megbánás fogta el.
Apja iratai között keresgélve megtalálta azt a Bibliát, amit kapott tőle.
Érintetlenül ott volt az asztalán, ahogy azt ő ott hagyta. Könnyes szemmel nyitotta ki, és az első oldalon a Máté 7:11 szerepelt apja kézírásával:
,,Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?"
És ahogy olvasta ezt az igét, a Biblia hátuljából kicsúszott egy slusszkulcs. Annak a sportkocsinak a kulcsa, amit apjától kért. A bilétáján a szalon neve, ahol átveheti, és egy megjegyzés:"FIZETVE".
Milyen sok alkalommal utasítjuk vissza az élet ajándékait, csak azért, mert nem abban a csomagolásban kapjuk, mint amiben elképzeltük!
2009. október 18., vasárnap
Az együttműködés jótékony hatása......
Egy szent ember egy nap Istennel beszélget…
Mondja neki:
- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.
Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek, hogy betekintsen…...
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.
A szentnek elkezdett csorogni a nyála.
Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással.
A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak ‚képesség’ kérdése. Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak. ‚A Pokol gyakran itt van a Földön.’
Mondja neki:
- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol.
Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek, hogy betekintsen…...
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.
A szentnek elkezdett csorogni a nyála.
Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással.
A szent ember ekkor azt mondja Istennek:
- Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak ‚képesség’ kérdése. Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak. ‚A Pokol gyakran itt van a Földön.’
2009. október 16., péntek
Néhány hasznos, örök érvényű tanács - válogatás
- Belégzéskor fogadd be és szívedben oldd fel a világ minden szomorúságát, fájdalmát és negatívumait, beleértve önmagadat is. Kilégzéskor öntsd ki minden örömödet, áldásodat: áldd meg a lét teljességét.
- Értsd meg a kötődéseidet, viszolygásaidat és közönyödet, és szeresd mindet
- A feltétel nélküli elfogadás gyakorlását kezdd önmagaddal
- Amikor minden rosszra fordul, a csapást tekintsd a felébredés egy útjának
- Minden szemrehányást tekints sajátodnak
- Légy jó mindenkivel
- Ne izgulj - zavarodból semmi sem valós
- Dolgozz az 5 erővel. Ezek a következők:
1.Légy határozott és kitartó
2.Megszokás - szokj hozzá annak megvalósításához és megéléséhez, ami tenni, ahogy élni szeretnél
3.A fekete magvak helyett gondozd a fehéreket
4.Fordíts hátat önáltatásodnak
5.Minden tevékenységed a többiek javát szolgálja
Gyakorold ezt az 5 erőt, és minden pillanatban készen állsz majd a halálra
- Kövesd a belső hangjaidat, ne a külsőket
- Mindig rendelkezz a boldog elme támogatásával
- Változtasd meg a viselkedésedet, de maradj természetes
- Ne beszélj a hiányosságokról
- Ne izgulj mások gondolatai miatt
- Először dolgozz a legnagyobb hibáidon
- Hagyj fel minden reménnyel
- Hagyj fel a mérgezett ételek fogyasztásával
- Ne légy következetes
- Ne kapcsolódj be rosszindulatú pletykákba
- Ne várj rejtőzködve
- Sohase támadj a szívre
- A bivaly terhét ne tedd a tehénre
- Ne feledd, hogy ez nem verseny
- Ne trükközz
- Ne élj vissza isteni erőddel önző módon
- Ne próbálj meg mások rossz szerencséjén nyerészkedni
- Minden tevékenységednek egyetlen célja legyen
- Minden problémát oldj meg a rossz energiák befogadásával, és a jó energiák kiáramoltatásával
- Újítsd meg az elköteleződésedet mielőtt aludni térsz és miután felkelsz
- A jó és rossz szerencsét azonosként fogadd
- Ígéreteidet életed kockáztatásával is tartsd meg
- Idegbajos vonásaidat ismerd fel, lépj túl rajtuk, majd múld őket felül
- Találj egy tanítót, szelídítsd meg kószáló elméd, válassz egy olyan életmódot, ami lehetővé teszi a gyakorlást
- Szeresd tanítódat, élvezd a gyakorlást, tarts meg ígéreteidet
- Testeddel, elméddel és lelkeddel összpontosíts az útra
- Meditálj mindenen, amire neheztelsz
- Ne függj a világ többi részének hogylétén
- Ebben az életben összpontosíts a legértelmesebb elérésére
- Ne engedd, hogy az érzelmeid elvonják a figyelmedet, de vond be őket a gyakorlásba
- Ne sajnáld magad
- Ne légy féltékeny
- Összpontosíts
- Ne remélj elismerést
Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lojong
2009. október 11., vasárnap
Két farkas
Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a
csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: ' Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik
mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. - A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom,
kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség,
hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. - Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat,
kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a
hit. '
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: '
És melyik farkas győz? '
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: ' Az, amelyiket eteted. '
csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: ' Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik
mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. - A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom,
kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség,
hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. - Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat,
kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a
hit. '
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: '
És melyik farkas győz? '
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: ' Az, amelyiket eteted. '
2009. szeptember 17., csütörtök
Megváltoztatni a Világot???
"Ha meg akarod változtatni a világot, először próbálj valamit jobbá tenni, megváltoztatni magadon. Ez segít megváltoztatni a családodat, a barátaidat, aztán így kell folytatni egyre nagyobb és nagyobb körben. Minden, amit teszünk, hatással lesz valamire és valakire.”
Őszentsége a Dalai Láma
"A szúfi Bajazid mesélte önmagáról:
Fiatal koromban forradalmár voltam.
Azt kértem imáimban Istentől, hogy adjon karomba erőt a világ megváltoztatásához.
Amikor középkorú lettem, rájöttem, hogy már életem felén túljutottam anélkül, hogy egy árva lelket is megváltoztattam volna.
Akkor azt kértem Istentől, hogy legalább annyi kegyelmet adjon, amellyel meg tudom változtatni a környezetemet, családomat, barátaimat, és akkor elégedett leszek.
Most, hogy már öreg vagyok, és napjaim meg vannak számlálva, kezdem látni, hogy ostoba voltam.
Most csak azért imádkozom, hogy adja meg az Úr, hogy önmagamat megváltoztathassam.
Ha kezdettől fogva ezért imádkoztam volna, nem vesztegettem volna el az időmet."
A. D. Mello - A világot önmagad megváltoztatása által változtasd meg!
2009. július 24., péntek
A hit és a gondolatok ereje.....
Akár azt hiszed, hogy képes vagy valamire, akár azt, hogy nem, mindenképpen igazad lesz.
2009. június 29., hétfő
A szeretet munka....
Hasznos idézetgyűjtemény:
Idézetek a szeretetről
“Első lépésként tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, éppen úgy, ahogy élni is művészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani, mondjuk zenét, festészetet, ácsmesterséget vagy az orvosi, a mérnöki tudományt.” (Erich Fromm)
Idézetek a szeretetről
“Első lépésként tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, éppen úgy, ahogy élni is művészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani, mondjuk zenét, festészetet, ácsmesterséget vagy az orvosi, a mérnöki tudományt.” (Erich Fromm)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)